Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a magyar oktatási rendszerben, az IPR megvalósulása Zala megye általános iskoláiban

A szakirodalmat olvasva számtalan helyen találunk utalást és alátámasztó kutatási eredményeket arra vonatkozóan, hogy az oktatás minősége és eredményessége erősen befolyásolja a tanulók későbbi boldogulását, kereseti lehetőségét, szociális helyzetét. Így az oktatási rendszer az egyenlő esélyek biztosításával a társadalmi mobilitás egyik legfontosabb eszköze. A jövő generációi szempontjából  rendkívül fontos tehát, hogy társadalmunkban egy iskola ne a társadalmi egyenlőtlenség újratermelődéséhez asszisztáljon, hanem a társadalmi egyenlőtlenség kiegyenlítésének minél hatékonyabb eszközévé tudjon válni.
2010 tavaszán született munkámban törekedtem megvilágítani az HHH tanulók esélyegyenlőségének, egyenlő esélyeinek kérdéskörét a szocializáció folyamatában és a magyar oktatási rendszerben, különös tekintettel szűkebb hazám, Zala megye oktatási intézményeire.
• Hogyan segítette a hatékony együttnevelést a pályázati rendszer?
A napjainkban hazai és uniós pályázati támogatással működő programokat rendszereztem, azok specifikumaira mutattam rá.
• Melyek az esélyegyenlőség szabályozói az oktatási rendszerben?
A ma érvényben lévő jogszabályi keretek rövid összegzésén túl arra a kérdésre kerestem választ, hogy intézményvezetőként, pedagógusként megelégedhetünk-e jogszabályok szerinti működéssel? Tud-e pusztán a jogszabály szerinti működés esélyegyenlőséget – valódi egyenlő esélyeket adni a HHH tanulók számára? Törekedtem rávilágítani arra, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint való működés pusztán kereteket adhat, támpontokat, ajánlásokat biztosít a szakmai munkához. Az intézményi szervezet tagjain, a vezető és a pedagógusok hozzáállásán, az esélyegyenlőséget, integrációt támogató szakmaiságon, a végzett munka minőségén múlik, hogy valódi tartalommal bírnak-e majd e keretek, vagy üres, agyonsulykolt közhelyekké válnak csupán. Rámutattam a fenntartó és a települések jegyzőinek kapcsolódó felelősségére is.
• IPR – az integrációs pedagógia keretprogramja
A 2003-tól normatív támogatással, majd pályázati támogatással segített IPR program indokoltságát támasztottam alá az integráció – inklúzió, a primer és szekunder szocializáció kérdésköreit boncolgatva. Az IPR tartalmi elemeit, a kapcsolódó országos szolgáltatói hálózatot, a program intézményi működésének kereteit, alapdokumentumokban való megjelenését, az intézményi szakmaiságra, módszertani, innovációs folyamatokra gyakorolt hatásait részleteztem. Ezeken túl hangsúlyt helyeztem az IPR-t működtető intézményi szervezetre, munkacsoportokra is.
• Hogyan működik a 2003 óta elindult IPR program Zala megyében?
Bemutattam az IPR megvalósulásának vizsgálatához alkalmazott módszereket: a statisztikai adatgyűjtés és elemzés folyamatát, a kérdőíves adatgyűjtés és az adatok elemzésének lépéseit, a fókuszcsoportos interjúk megvalósításának körülményeit. Minden kutatási területhez kérdésfelvetések társultak, melyekre összegeztem a vizsgálatokból, elemzésekből nyert válaszokat.
A 2003-ban elindult programban 9 zalai iskola vett részt, 2010-re ez 44-re nőtt. A 2007-től bekapcsolódó óvodák száma 26 volt. Elszomorító tény, hogy a középfokú intézményeket nem nagyon sikerült a programcélok érdekében mozgósítani, a megyében mindössze 1 szakközépiskola csatlakozott a 2009/2010. tanévben. S ez a tendencia más megyékre is jellemző volt.
• Merre tovább IPR?
Vizsgálódásaim során tapasztaltak alapján nem kétséges, hogy az oktatási rendszer alsó szintjein, különösen a vidéki óvodákban, általános iskolákban jelentős erőfeszítések történnek a valódi esélyegyenlőség, hatékony együttnevelés megvalósítása terén. Az IPR program alkalmazóinak köre egyelőre szélesedik, a szemléletváltáson alapuló módszertani innovációs folyamatok elindultak.
Erőfeszítéseik azonban csak abban az esetben vezethetnek sikerre, ha az iskolai kudarc elleni küzdelem az oktatási rendszer minden szereplője által elismert prioritássá válik, s folyamat íve nem törik meg például az általános iskolából a középfokú intézményekbe való átlépéssel.