IPR intézményi önértékelés – új alapokon

Az idei tanév végén az IPR intézményi önértékelés elvégzése egyfajta szemléleti és nézőpont változtatást igényel majd a kitöltő intézményvezetőktől, munkacsoport vezetőktől.

Az üzleti életben már meghonosodott és igen nagy hatékonysággal alkalmazott coaching-alapú RAMM formula alapján történik az eddig végzett tevékenységekre épülő célkitűzések és megvalósítási terv meghatározása.

Úgy gondolom, nem árt, ha kicsit közelebbről is ismerkedünk ezzel a közoktatás terén még újfajta szemlélettel, mielőtt nekilátunk értékelni azt, hogy hol is tart az intézményünk egy IPR alapú fejlesztési folyamatban a tanév végén, illetve hogyan és merre akarunk ebből továbblépni.

Az OOIH által Budapesten, május 10-én szervezett „IPR Class A” műhelyvezetői képzésen volt szerencsém részt venni Belinszki Zoltán, számomra igen hasznos és meggyőző előadásán, ami arra inspirált, hogy kissé utána nézzek e témának, már csak azért is, mert IPR vezetőként az önértékelés elkészítése az én feladatom az intézményben. Egy, az olvasottak alapján kialakult, összegzést osztok meg az érdeklődőkkel:

A coaching

A coachingot leginkább egy olyan kommunikációs folyamathoz, segítő modellhez tudom hasonlítani, ami kiváló képességű embereket támogat abban, hogy még kiválóbbak legyenek.

Ez a folyamat nem azonos a tanácsadással, a coach (segítő személy) nem ad vagy javasol kész megoldásokat egy fejlesztési folyamathoz, nem mondja meg senkinek a „tuti”-t.

A résztvevők belső erőforrásait és képességeit ösztönzi még tudatosabb felhasználásra, hogy problémáikat saját maguk tudják újmódon megoldani, új gondolati stratégiákat tudjanak kialakítani a régebben még hasznosnak bizonyuló, de mára már esetleg sablonossá vált megoldások helyett, amik gyakran kerékkötői a fejlődésnek. Kreatív gondolati ”programok” hozzáadásával támogat abban, hogy új elképzeléseinket új gondolati stratégiákkal a konkrét cselekvésig tudjunk megvalósítani.[1]

Az új önértékelésben ez a fajta szemlélet érvényesül. Hogyan?

Az egymást követő kérdéseket átgondolva nyilvánvaló, hogy ennek az önértékelésnek fő célja az, hogy az IPR tevékenység eredményessége érdekében továbbfejlődésre ösztönözze az intézményt, miközben a megvalósítók felkészültebben és tudatosabban figyelnek az intézményi célokba szervesen beépülő IPR céljaikra.

Ez egy eszköz lehetőség arra, hogy az intézmények összegyűjtsék erőforrásaikat a múltból, közös értelmezést alakítsanak ki az IPR programjukról, amelyben munkálkodnak, és meghatározzák, hogyan kívánnak (együtt)munkálkodni a jövőben. Ezzel a jövőbeni célok kitűzését segíti, aminek eléréséhez szükséges utat az intézmény választja meg. Az önértékelés szerepe annyi, hogy stratégiailag felügyeli, monitorozza az IPR folyamatban elért fejlődést a hatékonyság, megfelelőség, illetve eredményesség javulása szempontjából.

Az önértékelésben alkalmazott RAMM modell

E coaching-modell kidolgozója Mitchell Axelrod. A modell a sikerre, a siker elérésére helyezi a hangsúlyt. Innen szárzmazik a modell elnevezése is. A modell egy kitűzött cél eléréséhez több opciót is megenged, kísérleti, kipróbáláson alapuló módszerrel halad, szükség esetén változtat, új irányba indul. Ezt a modellt az ötletekre nyitott, kísérletező vállalati kultúrákban sikerrel alkalmazzák.

R (Result) = eredmény. A modell kiindulópontja az elérni kívánt eredmény meghatározása. Tudnunk kell, honnan hova haladunk.

A (Action) = cselekvés. A második pont a cél meghatározása után a tettek kidolgozása és végrehajtása. Csak akkor érhetők el a kitűzött célok, ha cselekszünk érte.

M (Measure) = mérés. A célok eléréséhez, a tettek végrehajtásához mérésekre van szükségünk, mert ezek segítenek meghatározni, hogy a cselekvésünk megfelelő irányban halad-e. Nem más ez, mint a mindennapi tettek folyamatos felülvizsgálata.

M (Modify) = módosítás, változtatás. Az első pont akkor hajtható végre, ha van erőnk változni, változtatni. Szükséges a szándék, az akarat. Ismernünk kell, hogy mit és hogyan kell elvégezni a cél eléréséhez, tudnunk kell, hogy min és hogyan, mikor kell változtatni.[2]

SMART-kritériumrendszer

Az intézményi önértékelés nyilván egyfajta monitoring is, mely folyamatos adatgyűjtésen alapszik, ez alapján a menedzsment, a döntéshozók vizsgálhatják a tevékenység előrehaladását a kitűzött célok viszonylatában.

A monitoring-rendszerben használt indikátorokra vonatkozó elvárások rövidítése a „SMART”- kritériumrendszer. Eszerint az indikátoraink legyenek specifikusak (specific), mérhetőek (Measurable), elérhetőek (Available), relevánsak és megbízhatóak (Relevant and reliable), illetve aktuálisak (Timely).

Az önértékelésünkbe kerülő célkitűzéseket a fentiek figyelembe vételével szükséges megalkotni. Néhány támpontot szeretnék adni a célok megalkotásához (felhasználva Belinszki Zoltántól kapott tanácsokat is):

Specifikus (Specific): ha nem csupán egy általánosságban kitűzött megfoghatatlan célról van szó, hanem valóban számonkérhető.

Mérhető (Measurable): ha pontosan meg tudom mondani, mikor, milyen feltételek esetén értem el, számszerűsíthető.

Elérhető (Available): ha jelen körülmények között valóban és felelősséggel megvalósítható cél.

Releváns és megbízható (Relevant and reliable): ha valóban az adott témához, elemhez kapcsolódó és meghatározó cél.

Aktuális (Timely): ha időben is meghatározható, hogy meddig fogom elérni, egy időtartamhoz kötött.

Célszerű tehát elővenni az IPR programunkban kitűzött közép és hosszú távú céljainkat, az éves cselekvési tervben, munkacsoport munkatervekben kitűzött rövidtávú, konkrét célokat, és ha szükséges, igazítani e kritériumokhoz. Aztán ennek függvényében áttekinteni az egyes célokhoz rendelt konkrét feladatok, tevékenységek megvalósulását. Ezek tükrében vizsgálhatjuk ugyanis, hogy milyen fejlődési utat járt- jár be az intézmény, mit hogyan és főleg milyen eredményességgel hajtottunk végre. Nyilván ez az önértékelés – egyfajta helyzetértékelés – alapja lesz a következő tanév helyzetelemzésének, tervezésének, kiindulópontjául szolgál a további IPR munkánkhoz.

Az intézményi IPR önértékelések elkészítésében természetesen az intézmények nincsenek magukra hagyva idén sem.

Most hangsúlyozottabban lesz szükség a szolgáltatók által közvetített szaktanácsadók, illetve az OOIH által az önértékelések elkészítésének segítésére is képzett „IPR Class A” műhelyvezetők közreműködésére. Célszerű az önértékelés egyes pontjainak szakmai műhelyfoglalkozás keretében történő további értelmezése, továbbgondolása, segítve az önértékelést elkészítő kollégák munkáját.

A www.zalai-iskola.hu portál fórumán az együttgondolkodás, közös problémamegoldás segítésére indítjuk el a kapcsolódó Fórumtémát is „IPR önértékelés” címmel, ahol a remélhetőleg kialakuló aktív párbeszéd a bekapcsolódók munkáját előbbre viszi majd. Természetesen a felmerülő kérdések esetén ezen a felületen szívesen állok rendelkezésre magam is.