Tervezési lehetőségek a TIOP-1.1.1-11 pályázat kapcsán

Szeptember 12-én lezárult a TIOP 1.1.1-11 pályázati kiírás tervezetének társadalmi vitája. Mutatva a nagy érdeklődést, a kiírás tervezethez jelentős számú hozzászólás és javaslat érkezett. A javaslatok és hozzászólások mellett sok kérdés is felmerült, ami egyrészt azt jelenti, hogy a kiírás tervezetben bizony vannak nem egyértelmű megfogalmazások, másrészt viszont azt is igazolja, hogy a TIOP 1.1.1-11 kiírás sokkal összetettebb és alaposabb tervezést igénylő kiírás lesz, mint a 07 és 09 kódszámokkal végződő hasonló pályázatok voltak.
A kiírásra várhatóan előbb nyújthatják be pályázataikat, akik még nem nyertek támogatást korábbi TIOP 1.1.1 konstrukciókban, valamint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek pályázói, viszont nincsenek kizárva azok sem, akik talán az elmúlt hónapokban fejezték be előző TIOP 1.1.1 projektjeiket. Ez utóbbiak részéről még körültekintőbb és átfogóbb tervezésre van szükség, hiszen figyelembe kell venni az előző projekt(ek) során beszerzett eszközöket is.
A kiírás tervezetében megtaláljuk a felsorolást az elsősorban beszerezhető hardver és szoftver eszközökről. Ha bárkit megkérdeznénk, hogy a listából melyik eszközt pályázná meg iskolája számára, nagy valószínűséggel azt mondaná, hogy „mindegyiket”. A kiírás viszont a pályázható eszköz és szolgáltatáslista mellett tartalmazni fogja, hogy a beszerzendő infrastruktúrát, milyen arányban, milyen feltételekkel és milyen további kötelezettségekkel lehet megcélozni.
Jelen pályázati kiírás különbözni fog néhány korábbi közoktatást érintő konstrukciótól, amelyekben szinte pontosan le volt fektetve, hogy mik azok a projekt tevékenységek, amiket tervezni kell, vállalni kell és akkor lesz nyertes a pályázat. A TIOP 1.1.1-11 egy választható palettát kínál fel, amiben vannak ugyan kötelező elemek, de a legtöbb választható lesz, bizonyos arányban és feltételekkel. A pályázóknak ki kell alakítaniuk azt az eszköz együttes csomagot, ami az egyes feladatellátási helyek számára rövidebb és hosszabb távon a legpozitívabb változást hozza majd.
Tervezni kell tehát, mert ahogy említettem a várható TIOP 1.1.1 kiírás nem a „szájbarágós” pályázat lesz, érdemes lesz használni a hagyományos projekt tervezési lehetőségeket.
Amennyiben egy IKT alapú helyzetelemzést készítünk, abban fel leltározhatjuk a meglevő, oktatási IKT eszközparkunkat, a tárgyi feltételeket, ezzel párhuzamosan feltárhatjuk az eszközöket használó személyi feltételeket, a humán erőforrás oldalt.
Az IKT helyzetelemzésből kiindulva összeállíthatunk egy operatív tervet, a pályázat elkészítéséhez. Látni fogjuk, hogy melyek azok az eszközök, amelyeket a projekt segítségével lecserélhetünk, mely eddig meg nem levő eszközöket szerezhetünk be, mely területen bővíthetjük a meglevő állományt, egyszóval pontosan látni fogjuk, hogy az eszközbeszerzési szükségleteket hogyan hangolhatjuk össze a pályázati kiírással. A személyi feltételek vizsgálatából kiderül, hogy mely kollégák készek az új eszközök használatára, melyeknek szükséges ehhez továbbképzés, esetleg kik azok, akiknek még alapképzésre lenne szükségük. A humánerőforrás vizsgálati „macerát” sokan nem végzik el, pedig ezzel lehet biztosítani, hogy a beszerzett infrastruktúrát valóban használja is valaki és ne csak porosodjon a terméktelen talajon.
Amennyiben az IKT helyzetelemzéssel együtt elvégzünk egy IKT szempontú önértékelést, úgy a tervezésnek egy magasabb szintjét valósíthatjuk meg, távolabbra tekinthetünk és egy stratégiai tervet vázolhatunk fel.
Az IKT infrastruktúra fejlesztése várhatóan elindít az intézményben egy folyamatot, amit ha valamilyen szinten gondozunk, menedzselünk akkor nem csak néhány kolléga mindennapi tevékenységében és eszközhasználati tudásában hoz majd változást. A megfelelő vezető gondozás mellett, az eszközhasználat idővel jelentős szemléletmódbeli változást hoz a pedagógus kollégáknál, és nem csak a technikát alkalmazók körében. Egyre több új módszert ismernek meg és ismertetnek meg egymással. A szemléletmódbeli és módszertani fejlődés egyre több pedagógust fog érinteni. A problémás eszközökből a mindennapi tanulási folyamatot támogató eszköz együttes lesz, amit akár az egyéni tanulási utak támogatására is lehet majd használni. Minél többen használják majd az eszközöket, komplex módon a mindennapokban, annál jobban lehet érezni, hogy már nem az egyes pedagógus használja azt, hanem egy szervezet alkalmazza egy reá bízott folyamat jobbá tétele érdekében.
Javasolt tehát az alapos tervezés.
Az IKT alapú helyzetelemzés elkészítéséhez hamarosan egy segédanyagot fogunk javasolni, itt a honlapon.
Az alaposabb önértékelés elvégzéséhez egy kiváló eszközt fejlesztettek az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai, amit eLEMÉR-nek neveztek el. eLEMÉR egy komplex online mérőeszköz az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú használatának mérésére. eLEMÉR használatát is hamarosan bemutatjuk itt a honlapunkon.