Kooperatív munkaforma alkalmazása a Zala megyei általános iskolák pedagógusainak gyakorlatában

Írásomban a Zala megye általános iskoláinak pedagógusai körében a kooperatív tanulásszervezés gyakorlatáról végzett kutatásom eredményeiről számoltam be. A kutatás elemzését megelőző reflektív értekezéseim pedig a szakirodalom alapján foglalják össze a kooperatív munkaforma eredményes gyakorlati alkalmazásához alapvetően szükségesnek vélt elméleti hátteret.
A kooperatív tanulás létjogosultsága napjainkban nyilvánvaló, így vizsgálatom arra irányult, hogy mennyire tudtak – akartak nyitni a pedagógusok a kooperatív munkaforma irányába, hogyan értelmezik e tanulási formát a gyakorlatban, és mennyire épültek be ezek a pedagógusok napi osztálytermi munkájába? Milyen véleményekkel, tapasztalatokkal bírnak az alkalmazók? Melyek azok a tényezők, amik a napi munkát befolyásolják, netán akadályozzák? A kérdéseket igyekeztem többféle összefüggésben megvilágítani.
A kutatás megvalósításához legcélszerűbb eszköznek a kérdőív bizonyult. Ennek zárt kérdéseit fókuszcsoportos interjú árnyalta, egészítette ki.
A véletlenszerű mintavétellel történt felmérés eredményei megerősítették, hogy a kutatásban részt vett zalai pedagógusok a csoportmunkát szívesen és nagy százalékban alkalmazzák. Rámutattam, hogy eredményes és hatékony kooperatív csoportmunka az alapelvek és a rendelkezésre álló szerepeszközök következetes alkalmazása nélkül nem valósulhat meg. A vizsgálatban résztvevők gyakorlatában vannak még a félreértelmezések. Kitértem a kollaboratív tanulással való kapcsolatra, melyet szeretnék majd tovább kutatni. Igyekeztem rávilágítani a megváltozott tanárszerepre is, amit e korszerű tanulásszervezés igényel.
Érdekes összefüggéseket állapíthattam meg a gyakorlati megvalósításról az életkorok, az intézmény településtípusai, a továbbképzéseken való részvétel illetve a tanított korosztály szerint történt összehasonlító elemzések, vagy a korábbi vizsgálatokkal való összevetés során is.