Médiaműveltség, mint szükséges kulcskompetencia

Régóta foglalkoztat a „Mi hiányzik?” kérdése, de ezzel nem vagyok egyedül. Sokan régóta keressük a választ arra, hogy mi az oka annak, hogy a korszerű internet adta technikai megoldások által felkínált hihetetlen lehetőségeket vajon miért alacsony hatékonysággal használja ki az oktatás rendszere.
Miért van az, hogy az iskolás korosztályok által szinte imádott interaktív internetes alkalmazások, - kihasználva a gyerekek aktivitását, együttműködési hajlandóságát, csoportalkotási igényeit, - csak nagyon módjával kezdenek terjedni a nevelő-oktató folyamatokban?
Miért van az, hogy a már említett interaktív internetes lehetőségek nincsenek kihasználva a pedagógusok horizontális együttműködésének segítésére, az egymástól való tanulás támogatására, az önszerveződő pedagógus csoportok, virtuális (munka)közösségek együttgondolkodására, időt és energiát megspórolva az amúgy is elfoglalt innovatív kollégák tömegeinek?
Számtalanszor tapasztaltam előadás közben, vagy mások által tartott előadások alkalmával, hogy a sok-sok felvillantott lehetőség hallatán a kollégák igazat adva bólogatnak, felcsillan a szemük egy-egy interaktív alkalmazás megismerésekor. Egy nemrég tartott IKT módszertani képzésen is rááldoztam az időt néhány kollektív munkát lehetővé tevő webhely online kipróbálására. A kollégák önfeledten vetették magukat a közös munkába, őszintén dicsérték a lehetőséget, de az idő kevés volt és nem csak erről szólt a képzés.
Mindezek miatt gondoltuk úgy, hogy tervezzünk meg egy kimondottan e témával foglalkozó továbbképzést. A téma pedig nem más, mint a médiaműveltség. A digitális médiaműveltség fogalmát Mlinarics József–Horváth Noémi tanulmányában olvashattuk. Az ő írásukból tudhattuk meg, hogy a , a digitális környezethez igazodó, a digitális világban alkalmazható médiaműveltség témájával számos EU-s jelentés, közlemény, ajánlás foglalkozott már, jelentős oktatási aspektusát taglalva.
A legfontosabb konkrétumnak érzem, hogy „Az Európai Parlament 2008. december 16-i állásfoglalása a médiaműveltségről a digitális világban” című dokumentum, Médianevelés az iskolákban és a tanárképzés részeként című fejezetében, „ ...kéri, hogy a médiaműveltség kilencedik kulcskompetenciaként kerüljön be az egész életen át tartó tanulás 2006/962/EK ajánlás szerinti európai referenciakeretébe …”.
Az

• internet változásai és hatásai
• kommunikációs eszközök a hálózaton
• közösségépítés a hálózaton
• információmenedzsment
• médiák megosztása a hálózaton
• együttműködés a hálózaton

témákat érintő tematika összeállításával tudatosan ügyeltünk a képzés kompetenciafejlesztő jellegére.
A képzéssel azt a célt kívánjuk elérni, hogy a kollégák

• ismerjék meg az internet fejlődőséből eredő legújabb változásokat, azok tanulókra gyakorolt hatásait, az információszerzés, információ rendszerezés és információ megosztás lehetőségeit, a hálózati kommunikáció eszközeit, a digitális médiák megosztásának módjait, a hálózaton való együttműködés lehetőségeit, a digitális hálózati közösségépítés általános és szakmai eshetőségeit,
• legyenek képesek a megismert lehetőségek és alkalmazások közül a számukra legmegfelelőbbet kiválasztani, azokat gyakorlott módon használni az információmenedzsment, szakmai hálózati együttműködés, hálózati kommunikáció, médiamegosztás, szakmai kapcsolatépítés során,
• attitűdjük, hozzáállásuk, viszonyulások pozitívan változzon meg a digitális csatornákon való együttműködés érdekében, tevékenységükben jelenjen meg a kezdeményezés, tudásmegosztás, a szakmai hálózatokban való aktív jelenlét.
• Megszerzett kompetenciáikat (ismereteiket, készségeiket, képességeiket, beállítódásukat) motiváló módon tudják alkalmazni mindennapi nevelő és oktató munkájuk során, valamint a pedagógus kollégáikkal való horizontális együttműködésük közepette.

Tudjuk, hogy a legnehezebb feladat a tudatos médiaalkotó attitűd, az aktív tartalom előállításra nyitott hozzáállás fejlesztése lesz, miközben számos félelemmel és előítélettel kell megküzdenünk.
A képzés módszertanával egy konstruktív tudásépítésre alkalmas tanulási környezetet biztosítunk a hallgatók számára. A tematikai egységek koncentrikus módon kerülnek feldolgozása, így találkoznak a hallgatók az egyes témakörök egyszerűbb, majd egyre fejlettebb és hasznosabb lehetőségeivel, azok gyakorlati tevékenységeivel, és így érhető el, hogy tudásépítő tevékenység során a megismert új lehetőségek már egy kialakult igényre és alkalmazott tudásra épüljenek rá.
Bízunk abban, hogy kompetenciafejlesztő képzésünkön résztvevő kollégáink iskoláján nem csak úgy átlép majd a netgeneráció és a Web 2.0 hatása, hanem a technológia szelét képesek lesznek aktívan befogni, pedagógiai munkájukat jelképező hajó vitorlájába.

Kapcsolódó hír:
Digitális médiaműveltség a pedagógiában