Online tanulási lehetőségekről egy eLEMÉR önértékelés kapcsán

Az oktatási köztudatba napjainkban kezd elterjedni az online tanulási környezetek fogalom, és vele párhuzamosan a lehetőségek keresgetése. Az online tanulási környezet elnevezés egy változat, számos szinonimája ismert, neveztetik virtuális tanulási környezetnek, iskolai webes rendszernek, iskolai közösségi oldalnak, iskolai tartalomkezelő rendszernek és még sok másnak is. Az elnevezésnél sokkal fontosabb a valódi oktatási alkalmazási lehetőségek megtalálása. Azt minden vele foglalkozó sejti, - vagy talán már tudja is, - hogy e rendszerek új szervezési eljárásokat honosítanak meg a pedagógiában. Kitágítják a tanulás lehetőségeit, mind térben, mind pedig időben, kiterjesztik az információ, a tananyag átadásának, megszerzésének kereteit, megsokszorozzák az információforrásokat, az iskolai közösségek valóban tanulni akaró tagjai számára eddig nem létező tanulási teret biztosítnak.
A mindennapi gyakorlatban, a megvalósítás mikéntjében sok még a kérdőjel, mind technikailag, mind szervezési oldalról, mind pedig módszertanilag megközelítve. Az egész online világ oktatási jelentőségének megítélésében, valamint a pedagógusok ez irányú kompetenciáiban is nagy különbségeket tapasztalunk.
Egy iskola eLEMÉR önértékelésének segítése és az eredmények mélyebb vizsgálata során éppen az online tanulási rendszerekkel (maradjunk ennél az elnevezésnél) kapcsolatban találtam - talán sokak számára - érdekes összefüggéseket.
Az a megtiszteltetés ért, hogy részt vehettem az eLEMÉR, IKT alapú intézményi önértékelő rendszerrel kapcsolatos, az OFI szakemberei által tartott szaktanácsadó és szakértő képzésen. Itt megtanultuk, hogyan segíthetjük az egyes iskolák, intézmény és szervezetfejlesztést szolgáló, informatikai és digitális pedagógiai szempontú önértékelését, hogyan segíthetünk a mélyebb összefüggések feltárásában, valamint hogyan támogathatjuk az iskolát a továbblépésben.
Az rendszer elérhető a http://ikt.ofi.hu címen, ahol találhatunk az eszközről szóló részletes ismertetőt és segédanyagokat, tudástárat, benne az első évi országos mérés jelentését, kapcsolódó publikációkat, valamint az önálló önértékelést segítő segédanyagokat.
Az eLEMÉR rendszere az iskolai önértékelést 4 fő terület:

• A tanuló és a tanulás
• A tanár és a tanítás
• Szervezeti működés
• Infrastruktúra

vizsgálatával teszi lehetővé, oly módon, hogy mindegyik terület több kategóriára (mutatóra) osztva, az egyes mutatókra vonatkozóan 4 - 8 pozitív állítást fogalmaz meg.
Az intézmény az önértékelés elvégzése során eldönti, hogy rá egy-egy pozitív állítás Igaz (4), Majdnem igaz (3), Részben igaz (2), vagy Nem igaz (1).
(A további, részletesebb ismertetéstől eltekintek, megtalálható az eLEMÉR honlapján.)
Az általam segített iskola önértékelését a TIOP 1.1.1 várható kiíráshoz kapcsolódva végeztük el, eLEMÉR munkatársainak, a honlapon is megtalálható javaslatai lapján. Az intézmény összesített átlaga a vártnál alacsonyabb lett, eLEMÉR szerint az iskolában megjelent az informatikai eszközhasználat és a digitális pedagógia módszertana, azonban a tudatos használatra utaló jellemzők még nem mutatkoznak.
A vártnál alacsonyabb elért eredmény nem hagyott nyugodni, ezért egy mélyebb vizsgálatot is elvégeztem a problémás, kiemelten fejlesztendő területek megtalálása érdekében. A mélyebb elemzést rögtön a legalacsonyabb értékeket produkáló mutatók vizsgálatával kezdtem. Ezek voltak:

• IKT-használat a tanítási folyamatban
• A tanulók IKT-használatának fejlesztése
• Az iskola értékelési kultúrája
• Az iskola belső és külső kapcsolatrendszere
• Hozzáférés

Az öt mutató elemzése során azt vettem észre, hogy közülük négyben erősen jellemzőek voltak azok az állítások, amelyek arra vonatkoztak, hogy az intézményben mennyire jellemző az online tanulási környezetek, korszerű internetes, vagy intranetes lehetőségek alkalmazása, milyenek a pedagógusok ez irányú kompetenciái, és mennyire jellemző a tanulók ilyen irányú fejlesztése és aktivitásának kihasználása.
Az eLEMÉR rendszer állításait áttekintve eddig is látható volt, hogy a rendszert készítők elkötelezettek a korszerű, internet alapú rendszerek használatával kapcsolatos módszerek terén, ezért további vizsgálatnak vetettem alá a 91 állítást, arra vonatkozólag, hogy konkrétan egy-egy állítás mennyire kapcsolódik az említett területhez. Az összes állítás közül 18 volt az, amelyiket úgy értelmeztem, hogy közvetlen kapcsolódásúnak, valamint 13 állítás volt az, amelyiket közvetett kapcsolódásúnak ítéltem meg.
A csatolt mellékletben megtalálható az eLEMÉR önértékelő rendszer összes állítása, területenként és mutatónként. (Fontos megemlíteni, hogy a dokumentum forrása az eLEMÉR honlap és az önértékelő rendszer). A mellékelt dokumentumban az állítások közül piros színnel jelöltem azokat, amelyek közvetlenül jellemzik a korszerű internet alapú eszközhasználatot és módszertant, valamint kék színnel jelöltem azokat, amelyeket az említett területhez közvetett módon kapcsolódónak ítéltem meg.
Az említett iskola önértékelésében külön vizsgáltam az említett témát közvetlenül érintő állítások által elért, valamint a közvetetten érintő állítások által elért pontszámokat. Azt találtam, hogy a közvetlenül kapcsolódó (a mellékletben pirossal jelölt) 18 állítással elért átlag 1,33 volt, a közvetetten kapcsolódó (a mellékletben kékkel jelölt) 13 állítással elért átlag 1,76 volt.
Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a korszerű internet alapú eszközhasználatot és módszertant jellemző állításokra adott válaszokkal elért részeredmények jelentősen hozzájárultak a fent említett öt mutató közül négy átlagának alacsony értékéhez, és nagymértékben rontották az összetett intézményi átlagot.
Az eredményeket elfogadva tekinthetünk a fejlesztési feladatok irányába és fogalmazhatunk meg kérdéseket a fejlesztéssel kapcsolatban.

• Mit tehet az iskola annak érdekében, hogy tanulók meglevő korszerű internetes eszközhasználattal kapcsolatos kompetenciáit a tanulási folyamat szolgálatába állítsa?
• Mit tehet az iskola annak érdekében, hogy a tanulás terének és idejének kitágításában, a korszerű kommunikációs és együttműködési lehetőségek kihasználásában a pedagógusok is aktívan részt vegyenek?
• Milyen fejlesztéseket valósítson meg az iskola annak érdekében, hogy létrehozza a technikai, technológiai feltételeket az előző kettő törekvés megvalósításához?

A technikai megvalósítással kapcsolatban további részkérdések merülnek fel:

• Használja-e az iskola az interneten található kommunikációs, kollektív munkát, hálózati együttműködést segítő eszközöket, vagy létrehozzon egy saját, ugyanilyen funkciókat támogató rendszert?
• Amennyiben saját, új rendszer létrehozása mellett döntenek, az a meglevő honlap mellett vagy helyett jöjjön létre?
• Amennyiben egy saját, új rendszer létrehozása mellett döntenek, az a világháló része legyen, vagy inkább egy biztonságos intranetes megoldás szülessen?
• Amennyiben saját rendszer létrehozása mellett döntenek, az egy hagyományos eLearning-ben használatos LMS rendszer legyen, vagy inkább a konnektivista lehetőségeket támogató CMS rendszer alapján valósuljon meg?

Hamarosan e kérdésekre keressük a választ.